Az angol család, mely S. Jánosban emelkedett Althorp viscount és S. grófi rangra (megh. 1793.). Fia György János (1758-1834) mint bibliofil szerzett hirnevet. (V. ö. Bibliotheca Spenceriana, 4 köt., 1813.) Ennek fia György János, a harmadik S. gróf, ismeretesebb Althorp lord néven, a diplomáciai pályán működött (szül. 1782 máj. 30., megh. 1845 okt. 1.). Cambridgeben végezte tanulmányait, 1803. az alsóházba lépett, Fox és Granville alatt a kincstár lordja volt, 1830 óta pedig Grey alatt a kincstár kancellárja (chancellor of the Exhequer). 1833. az ír egyház reformját sürgette, amivel a kabinet keblében szakadást idézett elő. Atyja halála után a felsőházba lépett át és állásáról lemondott. (V. ö. Le Marchand, Memoir of J. Ch. Viscount Althorp, third earl of S., London 1876.) Címe és birtokai öccsére Frigyesre szállottak, a negyedik S. grófra, szül. 1798 ápr. 14-én, megh. 1857 dec. 27. Előbb a tengerészetben szolgált, Russel alatt 1846-48. főkamarás volt és 1852-ben ellentengernagyá tették. Egyetlen fia János Poyntz követte őt a grófi méltóságban, szül. 1835 okt. 27. Az alsóházban, atyja halála óta pedig a felsőházban szerepelt a whigek padjain. Udvari hivatalt is viselt, 1868. pedig Gladstone alatt irország lord-lieutenantja volt (1874-ig). A második Gladstone-kabinetben (1880-tól 1885-ig) ugyanezt a hivatalt birta, 1886-ban a harmadik Gladstone-minisztériumban pedig az államtanács elnöke lett, a negyedik kabinetben a tengerészeti minisztérium első lordja. György, Frigyes admirál öccse (szül. 1799., megh. Carstairsban 1864 okt. 1-én), áttért a kat. hitre, barát lett és Pater Ignatius név alatt Angliában és Irországban működött. A S.-család egyik sarja, Vilmos Róbert (szül. 1770., megh. Rómában 1834 okt. 23.), mint iró és műfordító szerzett hirnevet. Lefordította Bürgernek Lenore-jét, verseket (Poems) és vígjátékokat irt (The year of sorrow; Urania or the illumine). Összegyüjtött verseit 1835. adták ki.

Forrás: x